Ismét itt a húsvét ünnepe! A húsvét a keresztény év második legfontosabb ünnepe a karácsony után. Idén pedig április 9-én kerül megrendezésre, már csak 5 nap van hátra!
A húsvét, más néven húsvét (latinul) vagy feltámadás vasárnapja, keresztény fesztivál és kulturális ünnep, amely Jézus halottaiból való feltámadására emlékezik, és az Újszövetség szerint temetésének harmadik napján történt, miután a rómaiak keresztre feszítették. Kálvária c. Kr.u. 30. A három szinoptikus evangélium szerint Jézus új értelmet adott a húsvéti vacsorának, mivel az utolsó vacsora idején a felső szobában felkészítette magát és tanítványait a halálára. Jézus azt mondta tanítványainak, hogy a kenyér jelképezi a testét, a bor a vérét, és halállal engeszteli az emberek bűneit. Jézus Krisztus a keresztre feszítést követő harmadik napon támadt fel, és Pál a feltámadt Krisztust a húsvéthoz kapcsolta, mert Jézust feláldozták népe megmentéséért.
A húsvét eredete az ősi zsidó vallási ünnepre, a húsvétra vezethető vissza, amelyet minden évben a tavaszi napéjegyenlőség idején tartanak, hogy megemlékezzenek a zsidók Isten által vezetett Egyiptomból való felszabadulásáról. A kereszténység korai napjaiban a húsvét a keresztények számára is Jézus feltámadásának ünneplésének időszaka lett. Az idők fejlődésével azonban ez az ünnep már nem korlátozódik a vallási kategóriára, hanem fokozatosan világi jelentőséggel bír, a tavasz beköszöntét, minden újjáéledését és egy új élet megnyitását szimbolizálja.
A pápai naptár szerint húsvét dátuma a tavaszi napéjegyenlőség teliholdja utáni első vasárnap legyen. Mivel a tavaszi napéjegyenlőség időpontja nem rögzített, hanem az évszaktól függően változik, a húsvét időpontja ennek megfelelően évről évre változik. Mivel a tavaszi napéjegyenlőség után a nappal hosszabb és az éjszaka rövidebb, a telihold azt jelenti, hogy a fény a sötétség közepén ragyog. A vasárnap viszont a hét első napja a zsidó naptárban, Jézus feltámadásának napja a Biblia szerint, egy új teremtés kezdetét jelképezi, ezért különleges jelentéssel bír a kereszténység számára. Emellett a húsvét időpontját néhány vallási és kulturális szokás is befolyásolja. Bár mindegyik a kereszténységhez tartozik, az ortodox és a nyugati egyház eltérő számítási módszerrel rendelkezik, így a húsvét időpontja is eltérő lehet. Az ortodox egyház általában a Julianus-naptárt használja.
A kereszténységben a színes tojások Jézus halálból való feltámadását szimbolizálják, ahogy a madarak is kikelnek tojásaikból. Így húsvét előestéjén a keresztények élénk színekre festik a tojásokat, hogy megünnepeljék Jézus feltámadását, és ajándékba adják ezeket a tojásokat családtagjaiknak és barátaiknak.
A legtöbb országban a tojásokat szokásos növényi festékekkel festik. Kelet-Európa egyes részein hagyományosan viaszt vagy zsineget használnak arra, hogy bonyolult mintákat készítsenek a tojásokon a festés előtt. Ezeket a különleges, Pysanki néven ismert tojásokat évről évre örökségként őrzik. Németországban és néhány más országban a tojásokat lyukakkal vágják ki, hogy húsvétkor bokrokra és fákra akaszthassák, például karácsonyfára. Az ortodox keresztények között az emberek bíbor tojásokat mutatnak be egymásnak, hogy megemlékezzenek Krisztus véréről.
A húsvéti nyuszi a húsvét napjának egyik szimbóluma is, mert a nyulak tavasszal nagyon gyorsan szaporodnak, ami a tavasz kezdetét és az új élet születését szimbolizálja, így a húsvét szimbólumává válik. Egy legenda szerint a húsvéti nyuszi tojásokat rak, és elrejti a fűbe és a kertben lévő egyéb dolgokba, így a felnőttek húsvét vasárnapján kiengedték a gyerekeket a kertbe, hogy megkeressék az elrejtett tojásokat.
A liliomok nélkülözhetetlen virágok a húsvéti ünnepségeken. A liliomok egyedi szépsége és illata új életet és reményt jelent. A fehér Lilium candidum a tisztaságot jelzi, és gyakran látható a Szűz Mária melletti festményeken. Emellett egyes legendákban a liliomokat Jézus halálához és feltámadásához is hozzák összefüggésbe. Jézus halála előtt az imájából származó verejték fehér liliomokká változott, így a liliomokat a húsvéti ünnepségeken használják.
A húsvéti ünneplés módja régiónként és kultúránként eltérő, de a legtöbbjük magában foglalja az istentiszteletek látogatását, a tojásvadászatot, a húsvéti étkezést, az egymásnak való ajándékozást és más ünnepeket. A fesztiválok a nyugati kultúra fontos részét képezik. Jobban megérthetjük a nyugati kultúrát, ha megértjük a fesztiválok eredetét és a fesztiválok megünneplésének módját. Remélem mindenkinek csodálatos húsvéti ünnepe lesz!
Mielőtt eljön a húsvét,Shanghai SHOYUANtovábbra is szállít minden típustutángyártott turbófeltöltőkésturbó motor alkatrészek, beleértveturbinakerék, kompresszorház, csapágyház, CHRA, stb. Magabiztosan és tapasztaltan tervezzük, gyártjuk, teszteljük a megfelelő és jó minőségű turbófeltöltőket ügyfeleink igényei szerint. Ha felkeltette érdeklődését termékeink, kérjük lépjen kapcsolatba velünk. Az Ön elégedettsége számunkra a legfontosabb, és minden érdeklődést szeretettel várunk egész évben.
Feladás időpontja: 2023.04.04